Trauma és gyógyulás: “Párbeszéd testtel és lélekkel”

“Önismeretjóga” a belső egyensúlyhoz vezető út

A trauma az élet része. Lehet egy hirtelen bekövetkező esemény, mint egy baleset, vagy környezeti katasztrófa. Lehet a trauma oka egy nehezített családi helyzet vagy munkahelyi kimerültség. Mindannyiunk életében előfordulhatnak ilyen törések. A trauma hatásai gyakran messze túlmutatnak a kritikus helyzet nehéz pillanatán: testi feszültségek, betegségek, lelki elakadások, karrier problémák és a mindennapi életben jelentkező nehezített működés formájában mutatkozhatnak meg.
Az “önismeretjóga” éppen ezekre a nehézségekre adhat választ. Ez a módszer több, mint fizikai mozgás: egy olyan belső utazás, amely a testtel és a lélekkel való újra kapcsolódási teszi lehetővé. Az én olvasatom alapján: “Párbeszéd testtel és lélekkel.” De hogyan is segíthet a jóga a trauma feldolgozásában, és hogyan épül bele az életünkbe mint gyógyító eszköz?

Mi történik a testünkben trauma hatására?
A trauma alatt a test egyfajta „készültségi állapotba” lép. Az idegrendszer aktiválódik, a szívverés és a légzés felgyorsul, míg az izmok megfeszülnek. Ez a „harcolj vagy menekülj” reakció hasznos lehet veszélyhelyzetben, de ha a trauma hatása elnyújtva fennmarad, az komoly testi és lelki terheket jelenthet. Gyakori következmény egyfajta „bennrekedés” érzés. A trauma már régen történt, mégis a hatása önálló életet él, ami testi fájdalmakat, érzelmi zsibbadtságot, depresszív tüneteket és a külső kapcsolatok megromlását eredményezi. A mindennapi élet kommunikációs helyzetei spontán aktiválhatják a traumatikus élmény tudattalanul elraktározott darabjait úgy, hogy észre sem vesszük, csak döbbenten érzékeljük az önromboló vagy társas kapcsolatokat megnyomorító reakciókat.
A jóga, mint gyógyító eszköz
Az “önismeretjóga” különlegessége abban rejlik, hogy nemcsak a testtel, hanem a lelki és mentális folyamatokkal, valamint a családi emlékek mintázataival is dolgozunk. A jóga gyakorlatokat, mint allegorikus képi üzenetek hordozóit használjuk. Az álló gyakorlatok például segítenek megtalálni azt a biztos pontot a talajjal, amit valaha a traumatikus élmény bekövetkezésekor elvesztettünk. Az “önismeretjógán” csoportban, vagy egyéni foglalkozások során, a matracon tanuljuk meg újra, hogyan kell benne maradni egy nehéz pózban. Mi segít, mi támogat ebben? Mire van leginkább szükségünk? Mit kell elengedni hozzá? Kiderül, hogy képesek vagyunk rá, de újra és újra gyakorolni kell, hogy felépítsük az önmagunkba és a testünkbe vetett bizalmat. Ez egy komplex látásmód, amit tolmácsként fordítok le a jóga nyelvezetére, így teszem képessé a hozzám fordulót, hogy segítsen önmagán a trauma feldolgozásában.

Mi történik a gyakorlatban egy „önismeretjógán”?

• Párbeszéd a testtel: A jóga gyakorlatok segítenek visszatérni a testi érzetekhez. Minden mozdulat egy lehetőség arra, hogy meghalljuk, mit üzen a testünk – legyen az feszültség, érzelem vagy ösztön. Azaz megérezzük az alapvető szükségleteinket.
• Lelassítás: A trauma által felgyorsított idegrendszer megnyugtatása különösen fontos. Az “önismeretjóga” során a lassított légzéstechnika és az egyensúlyra építő gyakorlatok segítenek a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásában, ami az ellazulás és regeneráció folyamatát indítja be.
• Belső béke megteremtése: A trauma gyakran hoz magával egyfajta külső és belső elkülönülést. Az önismereti jóga olyan élményt nyújthat, amely visszahozza az érzést, hogy összhangban vagyunk önmagunkkal és a világgal. Újra képesek vagyunk kapcsolódni önmagunkhoz.
• Családi és párkapcsolatok gyógyítása: A traumatikus stressz hatására gyakran másokra vetítjük fájdalmunkat vagy túlzottan kiszolgáljuk mások szükségleteit. Ahogy az “önismeretjógán” a feszültség oldódik, feldolgozzuk a dühöt, gyászt, és elfogadásra jutunk. Ezáltal képessé válunk különbséget tenni felelősség és vétlenség között, megszabadulva a hibáztatástól, és kialakítva az egyensúlyi kapcsolatok alapját.

Személyes tapasztalatok az „önismeretjógáról”:
András (47 éves extrémsportoló), aki 10 hónapos csoportos önismeretjóga folyamat résztvevője volt, így fogalmazott: „Féltem, hogy ha a siker érdekében túltolom, akkor végzetes baleset ér. Fontos vagyok magamnak annyira, hogy figyeljem a határon innen és túl kényes egyensúlyát.” Az önismereti jóga András számára nemcsak a sportot támogató mozgásforma, hanem a határai felismerésének egyik fontos eszköze lett.
Babettnek (33 éves), a Covid haláleseteinek hallatán aktivizálódott egy gyermekkori traumatikus élménye, ezért évekig otthona elhagyása nélkül élt. 1,5 év privát önismereti jóga után a hősi pózból üzent: „A férjemnek üzenem, hogy én is meg tudom csinálni. Az édesapámnak pedig azt, hogy nem vagyok már kislány, akit védelmeznie kell.”
„Az Önismeretjóga” és a fent megfogalmazott tartalom dr. Bátory Zsófia szellemi tulajdona, szerzői jogvédelem alatt áll. A szöveg bármilyen formában történő felhasználása csak a szerző nevének feltüntetésével és engedélyével lehetséges.”

Az eseményt IDE kattintva olvashatod el a weboldalunkon.

Dr. Bárory Zsófia
Facebook esemény

Források:
van der Kolk, B. (2020). A test mindent számontart. Ursus Libris.
B.KS. Iyengar (2008). Jóga A holisztikus egészséghez vezető út. Gabo
Leslie Kaminoff (2011). Jóga anatómia. Saxum
Böszörményi- Nagy Iván Barbara R. Krasner (2001): Kapcsolatok kiegyensúlyozása dialógusa. Coincidencia Kft.
Koltai Mária (2003). Család-pszichiátria-terápia. Medicina
Herman, J. (2011). Trauma és gyógyulás. Budapest: Háttér Kiadó – Nane Egyesület.